K. László Szilvia Költő, meseíró hivatalos honlapja
   K. László Szilvia - Versek, verses mesék ovisoknak, kisiskolásoknak

A fuvola és a csillagok A tétova törpe Erdei igazság Buborék Egérmese
A zebracsikó Vékony dróton Amikor anya mos Félcipő Tréfás vers
Félcipő Tréfás vers Hogy is van ez? Ici-pici kiflicsücsök Ha felnövök
Ha felnövök Kék puding Ki van a telefonban? Dühös vagyok Hol van a szó?
Viola, a teknősbéka Szoba A mi kiskutyánk Színes ceruzák Ütött-kopott öreg medve
Színes ceruzák Gergely-járás A varázsló A fekete és fehér nyuszi A halacska meséje
Halihó, a törpe Gyümölcsöstál Névnapodra Szülinapra Mégis könnyebb
Hóembernyi hadsereg Szeleburdi szélgyerek Nemtalálod királyság A Nap és a Hold Tarisznyába való vers
A kis Lajhár Alajos Az alma Lali, a lila liba Süni Sára Fent az égen pipázik a Nap
Állati Misu és a csészealj Erdő mélyén csodakő Bárányhimlő-űző versike Csak egy régi írógép volt
Barátság   Ringató A lusta kiskakas Vörös bundás Cirmi cica

A VARÁZSLÓ

A szekrényem tetején lakik egy varázsló.
Ő tanít engem a lényeges dolgokra.
Tudom már, hogy ki beszél igazat,
és ki az, aki a valótlant mondja.
És, hogy nagyon sok a felnőtt hazudozó.

Mindig csak azt hallom, hogy Nekik fogadjak szót!
Nekik, akik hiszik, mindent jobban tudnak...
Azt mondják rendes emberré váltak,
pedig... vagy épp azért? Ó, mennyi pofont kaptak!
Persze, a szobában nem látnak varázslót.

Nem csoda, az öreget nem látja akárki!
Csak az látja, akiben bölcs kisgyermek lakik.
Az ilyesmihez különös szem kell,
akik látják őt, különös valakik.
Nem csak nézni kell, megtanulni látni!
Melyik felnőtt tudja? Nem sokan, de vannak.
Ha jól körülnézek, meg fogom találni.
A többiek meg? Talán békén hagynak.