K. László Szilvia Költő, meseíró hivatalos honlapja
   K. László Szilvia - Versek, verses mesék ovisoknak, kisiskolásoknak

A fuvola és a csillagok A tétova törpe Erdei igazság Buborék Egérmese
A zebracsikó Vékony dróton Amikor anya mos Félcipő Tréfás vers
Félcipő Tréfás vers Hogy is van ez? Ici-pici kiflicsücsök Ha felnövök
Ha felnövök Kék puding Ki van a telefonban? Dühös vagyok Hol van a szó?
Viola, a teknősbéka Szoba A mi kiskutyánk Színes ceruzák Ütött-kopott öreg medve
Színes ceruzák Gergely-járás A varázsló A fekete és fehér nyuszi A halacska meséje
Halihó, a törpe Gyümölcsöstál Névnapodra Szülinapra Mégis könnyebb
Hóembernyi hadsereg Szeleburdi szélgyerek Nemtalálod királyság A Nap és a Hold Tarisznyába való vers
A kis Lajhár Alajos Az alma Lali, a lila liba Süni Sára Fent az égen pipázik a Nap
Állati Misu és a csészealj Erdő mélyén csodakő Bárányhimlő-űző versike Csak egy régi írógép volt
Barátság   Ringató A lusta kiskakas Vörös bundás Cirmi cica

DÜHÖS VAGYOK

Nem értem a felnőtteket.
Azt hiszik, hogy minden gyerek
egyfolytában elégedett,
s dühös, csak egy felnőtt lehet.

Pedig van, hogy apuk, anyuk
leszidnak, bár nincs igazuk.
Megtehetik, ők a nagyok,
s csodálják, hogy dühös vagyok.
Dühös vagyok, dühös vagyok,
igenis, hogy dühös vagyok!

Van úgy, hogy az iskolában
nem sikerül, amit vártam
ezt sem értik meg a nagyok,
s csodálják, hogy dühös vagyok.
Dühös vagyok, dühös vagyok,
igenis, hogy dühös vagyok!

Miért nehéz értenetek?
Azért, mert az ember gyerek,
még nem mindig elégedett,
ezer gondja, baja lehet.

Ne szidjatok, figyeljetek!

Elűzöm én a mérgemet.

Elűzöm én, elkergetem,
messzi földre tessékelem!